Kovács Zsolt blogja

Búcsú,&-->folytatás!!

Jehova tanúi és a megigazulás

  "Jehova tanúi,és a megigazulás"  **  Írta:Kovács "Zsotza" Zsolt  **     Egyre jobban foglalkoztat egy példázat-történet,amit Jézus Krisztus mondott el,és a Lukács evangéliuma 18.fejezetének 9-14 verseiben olvashatók. Itt az "egyszerű Fordítás" alapján idézem (Kiadta:TBL Magyarország Alapítvány www.wbtc.com ) "El is mondott egy történetet azoknak,akik biztosak voltak abban,hogy ők igazak,és a többieket lenézték. Így szólt hozzájuk: >>két ember ment el a Templomba imádkozni:egy farizeus,és egy vámszedő. A farizeus megállt,és így imádkozott magában:"Istenem,hálát adok neked,hogy én nem vagyok olyan,mint a többi ember.Nem vagyok sem tolvaj,sem csaló,sem házasságtörő. Nem vagyok olyan,mint ez a vámszedő.   Hetente kétszer böjtölök,és mindenemből beadom a tizedet."  A vámszedő,aki távolabb állt,még a szemét sem emelte fel az égre.  Szomorúságában a mellét verte,és így imádkozott: >>Istenem bocsáss meg nekem bűnösön!<<  Mondom nektek: ő megigazulva  ment haza.     A farizeus pedig nem. Mert aki felemeli magát,az megaláztatik,de aki megalázza magát,az felemeltetik." (Kiemelés tőlem)     Egyszerű történet,semmi  bonyolult szimbólika-nem lehet a Jelenések könyvében,vagy az Ezékiel könyvében olvasható látomásokhoz hasonlítani.  Az üzenet is egyszerű,-Jézus le is  vonja az örök érvényű tanulságot:  "Mert aki felemeli magát,az megaláztatik,de aki megalázza magát,az felemeltetik."  Mostani témám a megigazulás.    Lehet-e igaz egy ember?  Lehetséges-e a megigazulás?      Amikor evvel a szóval találkoztam:"megigazulás",nem tudtam vele mit kezdeni.    Nyolc évig voltam a  Jehova tanúi Vallás-szervezet tagja,ahol ez a kifejezés nem volt ismert,nem is volt beszéd-téma.  Emlékszem,az "Igazság" kifejezés alatt mindig a "Hű és bölcs rabszolga-osztály" tanításait volt szabad érteni ("Hű és bölcs rabszolga-osztály"= Jehova tanúi "tanítóhivatala")    Akiről Jehova tanúi az mondták: "az igazságban van" -arról tudni lehetett,hogy a Szervezethez tartozik.   Emlékszem,hogy erőteljesen hangsúlyozták az előadást tartó Jehova tanúi előadók : Bizony,nagy a különbség Jehova tanúi,és a(z összes többi) hamis kereszténység vallásai között!- "természetesen" a Jehova tanúi javára!    Szeretném,ha megnéznénk a példázat két szereplőjét.  Nagyon kár lenne,ha elvesznénk a megkopott közhelyekben. A "farizeus" szó hallatán sokan a képmutató,álszent,szemforgató bigott  vallásos ember képe ugrik be.    Pedig  -szerintem- nem ilyen fekete/fehér a kép.    A farizeus ragaszkodott a zsidóságához,komolyan vette nemzeti gyökereit,nem hódolt be az idegen elnyomó rómaiaknak. Komolyan vette a hitét is,komolyan vette az erkölcsöt-nem feltétlenül volt egy"alapból- totál-negatív figura"!   A vámszedő sem indul pozitív Arcnak....gondoljunk bele...."lefeküdt " az elnyomó idegen(!)  hatalomnak.  Megsarcolhatta a saját népét.   Általában idegenkedtek tőlük  honfitársaik.  Mai nyelven a korrupt köztisztviselő  figurájának felelne meg ez a szereplő. (Ugye,nem könnyű szeretni...?)   Szóval,túl könnyű lenne úgy summázni a példázatot,hogy a csúnya,szemétláda,nagyarcú farizeus de jól megkapta-azaz-dehogy kapta meg-(az Isten kegyelmét,a megigazulást!!)    "Fúj  farizeusok,le  velük!! "  Szegény vámszedő,milyen alázatos volt (ami  igaz),csak alázattal lehet "Isten előtt helyeselt állapotba kerülni"-ahogy Jehova tanúi megfogalmazzák.     Én az látom a történetben félelmetesnek,hogy a farizeus tényleg egy  önzetlen, erkölcsös,vallásos életet él,-akár példakép is lehet(ne) !  Nem gondolom,hogy egy újévi fogadalom keretében ezt mondta volna: "Megfogadom,hogy aki nem olyan erősen,komolyan vallásos,azt  izomból lenézem,és megvetem!"   Hogyan lehet ide lecsúszni?   Ahogy visszaemlékezek a megtérésem előtti korszakomra (Ekkor voltam a Jehova tanúja-gyakorlatilag-az Őrtorony Társulat tanúja.), szembesülnöm kellett:Ez a farizeus én is voltam.  Mikor mentem végezni a missziós munkát (Jehova tanúi szóhasználatával:"Szántóföldi szolgálat,prédikáló szolgálat")    Milyen örömittas érzés volt felülmúlni vitában a "hamis kereszténység képviselőit"-ahogy  azt akkor hittem:,azaz  katolikusokat,reformátusokat,stb. ...!   Micsoda diadal volt összehasonlítanom  az én vallásosságomat az átlag vallásos emberekkel!  "Bezzeg én megyek prédikálni,megtagadtam a katonai szolgálatot,nem megyek el szavazni,nem vagyok "része a világnak".     Nagyon jól tükrözi ezt a lelkületet az "Érveljünk az Írásokból"  című könyvből,ami az Őrtorony Társulat kiadványa,ez egy felkészítő tankönyv Jehova tanúinak a missziós szolgálatra.   198.Oldal:" A többi vallások nem ugyancsak a Bibliát követik?  5. De igen,bizonyos mértékben használják.Viszont valóban azt tanítják-e és gyakorolják-e,ami  abban áll? Vegyük fontolóra . Jézus azt mondta,hogy igazi követőit a közöttük megnyilvánuló önfeláldozó szeretetről lehet majd megismerni. Ráillik-e ez a kereszténység egyházaira,amikor a nemzetek háborúiba keverednek?  6. A Biblia azt mondja,hogy Krisztus tanítványai nem része a világnak,és figyelmeztet arra,hogy a világ barátsága által az ember Isten ellensége lesz. A kereszténység egyházai és hívei ezzel  szemben mélyen elmerültek a nemzetek  politikai ügyeiben (Jak. 4:4) E tények alapján elmondható-e,hogy igazából ragaszkodnak a Bibliához? "  Nagyon hasonlít  a kétféle lelkület,és érvelés:     A példázatbeli farizeusé,és Jehova tanúié.    De minél feketébbek a "rondahitehagyottegyházak"/vámszedő,annál fehérebb(ek) a farizeus/Jehova tanúi?   Nem vagyok  ebben biztos!       Jó,persze..."Isten ki nem érdemelt kedvessége" által lehetséges a  megmentés (Jehova tanúi nagyon tartózkodnak a kegyelemtől-sajnos,nem csak a kifejezéstől!) ,de azért tenni is kell!!-prédikálni kell az (Őrtorony)-Királyság üzenetét!     Ebből következik egyenesen,hogy amíg Jehova tanúja voltam,nem tudtam-nem tudhattam-semmit a megigazulásról.  Túl egyszerű volt-és nagyon is "romboló"!  Rombolta a büszkeséget,hogy "én is tettem ám valamit az üdvösségemért",és rombolta az Őrtorony Társulat tekintélyét.    Ugyanis,ha az üdvösség Jézus Krisztus váltságáldozatán alapszik,és aki bűnösnek ismeri el magát,hittel ezt megvallja,és bűnbocsánatot kér-ingyen kegyelemből bűnbocsánatot kap-így,jelen időben!-az a megszabadult keresztény már nem függ az Őrtorony Társulattól,és nem fog törekedni "kiérdemelni a kegyelmet"(Amiről nincs is szó a Szentírásban!) -engedelmeskedve vakon a Brooklyni Vezérkarnak!     Nem is  tudnak  Jehova tanúi mit kezdeni az üdv-bizonyossággal,és a megigazulással kapcsolatban,szomorú bizonyíték erre saját Bibliafordításuk is,az "Új Világ fordítás": Lukács 18:14 >>Mondom nektek,ez igazságosabbnak  bizonyulva ment haza,mint amaz;mert mindenki,aki felmagasztalja magát megaláztatik,de aki megalázza magát,felmagasztaltatik.<< (Kiemelés tőlem)       Az összes magyar Bibliafordítás,Károlitól a Szent István társulatin keresztül a Vida Sándor fordításig megegyezik abban,hogy az alázatos,bűnbánó vámszedő nem csak igazabb lett (valamennyire)-úgy,ahogy az "Új Világ Fordítás"  próbálja visszaadni,hanem -szembe a büszke vallásos farizeussal- megigazult !     Ezt a blog-cikket decemberben írom-ilyenkor nagyon sok ember gondolatában főszereplő az ajándék.  Mint hívő keresztény vallom,és tapasztalom,hogy a megigazulásnál értékesebb,és tartósabb ajándékot elképzelni sem lehet. Kívánom minden kedves Olvasónak-különösen akik (még) Jehova tanúi-hogy megtapasztalhassák a következő Bibliai igazságok valóságát:    Pál levele a rómaiakhoz 5.fejezet 19.vers:"Mert amint egy embernek engedetlensége miatt sokak bűnössé váltak,így az Egynek engedelmessége által sokak megigazultak"  (Vida fordítás)   Pál levele a rómaiakhoz 3:24 "és ajándék az,hogy igazságossá nyilváníttatnak az ő  ki nem érdemelt kedvességéből,a Krisztus Jézus kifizette váltság általi szabadítás révén" ("Új Világ"  fordítás) Korinthusbeliekhez írt 2.Levél 5.fejezet 21.vers "Mert azt,aki bűnt nem ismert,érettünk bűnné tette,hogy mi  Isten igazságává legyünk őbenne ( Kecskeméthy István  fordítás)  -kiemelések tőlem.  Végezetül szeretettel ajánlok egy tanulmányt a megigazulás témájában,a veszprémi Evangéliumi Keresztény Gyülekezet Honlapján,-én építőnek,és Bibliahűnek találtam: http://www.evangeliumi.hu/konyvtar/konyvek/evhitkonyv/megigaz.htm     Kapcsolat-email:segitsegjehovatanuinak (kukac)  index  (pont)  hu

"500"

"500"  Írta:Kovács "Zsotza" Zsolt    ***   Egészen friss az esemény....2009 november 23-án  jubileumi alkalom volt a Hétfői Bibliakörben.    Sok,vagy kevés az az "500"...?   Egyháztörténelmi szempontból biztosan nem!   A kétezer éves római katolikus/(görög)keleti  egyházakhoz,a fél évezredes református,evangélikus egyházakhoz, a másfél ezer éves magyar baptista Egyházhoz képest nagyon eltörpül az 500 (hétfői) Bibliaköri alkalom, az egy évtized alatt.   De ha belegondolok:milyen nehezen épülnek tartós  kapcsolatok,és ha épültek is,-milyen nehezen maradnak életben....akkor azt mondom: Csodálatos,és óriási dolog,hogy a Hétfői Bibliakör -Isten kegyelméből,és áldásával él! Nincs a Biblikör mögött befolyásos -emberi-támogató,szponzor...és mégis vagyunk....!     Az 500.-ik Bibliaköri alkalom volt a Pesti Golgota gyülekezet épületében,az Erzsébet körúton!  Tíz évvel ezelőtt indult el útjára a "Hétfői Bibliakör",amely egy vegyes személyi-felekezeti összetételű,de a Biblia iránt elkötelezett,nyitott befogadó keresztény társaság. Ennek elődje volt a korábbi,-nagyjából a mostani csoporttal megegyező összetételű "Szerdai Bibliakör",amelyet 1995 körül ismertem meg.  A Bibliakör története "dióhéjban":   Van egy házaspár Budapesten,Szabados György,és Ágnes-aki aktív,buzgó tagok voltak a Jehova tanúi Vallás-szervezetben. Ahogy egyre inkább a Bibliát tekintik Szentírásnak-szemben a "tanítóhivatal" Őrtorony Társulat tanításaival,úgy távolodnak el Jehova tanúitól. Istennek hála,nem keseredtek meg,nem tették félre a Bibliájukat-mert csalódtak "Isten Szervezetében",hanem életüket,hitüket teljesen új Alapra építették-csak a Bibliát fogadva el Tekintélynek.    Amikor Gyurival levelezni kezdtem-hagyományosan "papír-(a)lapon" (....hol volt még NET -elérésem nekem másfél  évtizeddel ezelőtt...?),én még az Őrtorony Társulat "szemüvegén" keresztül olvastam a Bibliát,sokszor "lekódolva" volt Szentírás üzenete.  Gyuri -akkor még-hiába próbált- tisztán csak- a Bibliából érvelni,előttem teljesen érthetetlen volt az,hogy miért hagyta ott azt a Szervezetet,amelyen kívül nem lehet üdvözülni? (Jehova tanúi szerint)? Annyira be volt szűkülve a gondolkodásom,hogy ilyen kérdésekkel "támadtam" vissza:  >> Hol használják máshol a "Jehova" nevet??  Hol van máshol "Hű és bölcs Rabszolgaosztály"??  Sok,sok türelmet kellett kérnie szegény Gyurinak hozzám az Úr Jézustól.....de hát a legtöbben így gondolkodunk,-kérdezünk-érvelünk,akiknek  csak egyféle információt enged  Jehova tanúi Vezető Testülete ("Hű és bölcs  Rabszolgaosztály")   Aztán elmaradtak a levél-váltások....nem tudom már,hogy miért-de hiszem,hogy szükség  volt a "csendre"!   Ahogy az ÚR Jézus kegyelméből  megszabadultam az Őrtorony vallásos tévtanoktól,"paneloktól",úgy éreztem:Meg kell írnom Szabados Györgynek,mi történt velem.  Újra jöttek-mentek a levelek (már "vallásos-kard-csapkodások" nélkül!),-és Gyuri meghívott a lakásán lévő Bibliakörre. Kíváncsiság,érdeklődés,izgalom volt bennem....   Emlékeztem a Jehova tanúinál , a "könyvtanulmányozásokra",-amik azóta megszűntek.( talán túl nagy volt a szabadság...!)...ezeken a kiscsoportos alkalmakon az Őrtorony Társulat egy könyvét kellett kérdés-felelet  formájában.    Emlékezetes  volt a "Jelenések nagyszerű csúcspontja közel"című könyv tanulmányozása....sok,sok erőltetett magyarázattal,-minden pozitív prófécia Jehova tanúiról szól (Például,az egyik angyali trombitaszó az egyik Jehova tanúi által az USA-ban tartott kongresszusról szólt.....elképesztő,micsoda magyarázatok...!?!)  Szóval,ezek inkább szellemi-vallási vergődések voltak,nincs semmi  nosztalgiám.  Ebben az időben jártam már baptista "beszélgetős" Bibliaórákra is, (Budapest-Csepel) -de sajnos sokan passzívak voltak-de már jóval őszintébb,bátrabb beszélgetések születtek,mint Jehova tanúinál- elvégre nem volt görcsös megfelelés-kényszer, nem volt egy merev irányelv (Őrtorony társulat tanrendszere),-amihez kötelező  igazodni.   Tehát ilyen élményekkel,tapasztalatokkal a "tarsolyomban" indultam el  Szabadosékhoz.    Talán a Máté evangéliumát tanulmányozta a kis Bibliakör (ekkor még "szerdai".)   Imádság,és rövid bevezető  után szabadon beszélgethettünk az adott Igeszakaszról.  A  legtöbben aktívan bekapcsolódtak.  Szembetűnő  volt a jó értelemben vett oldottság,görcs-mentesség,és szabadság.   Egyetlen fix  pont  volt,amihez mindenki  igazodott: a Biblia Isten kijelentett Szava. Így van ez ma is!    Minden más dogma (Szentháromság,a halál  utáni létezés/állapot,szombat-kontra-vasárnap,stb.  ....)  vitatható.  Belegondoltam: Milyen szerencsétlen dolog  lenne az,hogy keressük az Isten akaratát,és közben a tanítások,dogmák meg megkérdőjelezhetetlenül "kőbe vésve" szerepelnek hitünkben,tudatunkban.   Olyan,mint ha egy eleve "megbundázott" (lefixált vég-eredményű) sport-eseményt lejáttszani....!   Éreztem,és  tudtam:  Ilyen Bibliakört kerestem!    Amiért aggódtam: Sajnáltam volna,ha egy "Jehova-tanúi-2"  gyülekezetté alakult volna át a Bibliakör,szinte ugyanazokkal a dogmákkal,hamis prófécia-kimagyarázásokkal,türelmetlen lelkülettel ("Szeretünk,HA úgy hiszel,mint MI,szeretünk,ha úgy értelmezed a Bibliai tanításokat,mint mi,stb. ...")    Hála a Mindenhatónak,Ő megóvta ettől a Bibliakört.  Nagy áldás volt,hogy beindultak rendszeresen a Piliscsabai "csendes-hétvégék" az Evangélikus  "Béthel" Missziói  Otthonban,ahol csaknem  három napon keresztül  együtt imádkozunk,beszélgetünk,tanulmányozzuk a Szentírást,kirándulunk.   Szintén nagy áldás az új Arcok a Bibliakörön!  Nem szeretnék  "tagokat"  írni,mert nincs"hivatalos" tagság,-aki jön szeretettel fogadjuk .  És,aminek különösen örülök:Már többen vannak azok a rendszeres  "Bibliaköriek",akik soha nem voltak Jehova tanúi,-a  Mennyei Atya adott "vér-frissítést",nem szeretnénk zárkózott,belterjes "vallásos-klub" lenni!    Jó visszatekinteni,hogy csaknem egy fél évtizedig  helyet adtak a Budapest-Zuglói adventista Testvérek,-és most több mint öt éve a Pesti Golgota gyülekezet,ahová tartozott a Bibliakör egyik rendszeres résztvevője: Barna Zoli,aki nagy munkát végzett Isten kegyelméből Jehova tanúi felé http://exjt.hu/ahonlaprol.html   http://www.gyertyagyujtas.hu/index.php/8747.kivalasztott   Milyen távlatok vannak  előttünk?  Szeretnénk növekedni a szeretetben,az emberi-hittestvéri kapcsolatokban,a Szentírás ismeretében.   Hálás vagyok Istennek az 500 Bibliakör alkalomért,-még ha nem is mindig tudok eljutni a munkám miatt-kívánok még '500-at....Dicsőség mindenért a Mindenható Istennek!    Szeretettel ajánlom Szabados György  rádióműsorát  a "Civil Rádióban" minden páratlan szombaton 14.00- 15.00 között az URH 98. -on (FM) -és a NET-en "online"  http://civilradio.hu  ,és a műsorban elhangzó "Nyílt levelekből" készült WEB-oldalt:  http://nyiltlevelek.mindenkilapja.hu 

Egy borongós napom-2009 november 9.

  ***  Egy borongós napom-2009 november 9. Írta:Kovács "Zsotza" Zsolt  ***          Mindig csodáltam azokat a Bloggereket, (és Bloggerinákat),akik személyes témájú írásokat tesznek fel Blogjaikba,és van elég bizalmuk-önbizalmuk ezt ország-Világ-Kybertér elé tárni.  Én ezen a téren nem voltam/vagyok otthon....elvégre ki a túrót érdekelne,hogy egy Kovács Zsolt néven a Világra született Homo sapiensnek milyen napja volt,mit evett,szeretik-e vagy utálják,satöbbi..:--))  Mégis,tennék egy kirándulást a blogolás eme műfajába.   Halásztelken lakom,Szigetszentmiklóson dolgozom-kerékpárral szoktam közlekedni elsősorban,így a tömegközlekedést ritkán veszem igénybe.  Már régóta terveztem,hogy elmegyek Újpestre,hogy Barna Zoltán ( http://exjt.hu ) barátom,és hittestvérem sírját meglátogassam koszorúval.  Mivel más ügyintézésem is akadt,így gondoltam:  Egy napon végzek el mindent.   Ez a nap volt 2009 november 9-e.  Amikor  megérkeztem az Újpest-Központ aluljáróba, kerestem az esszében megörökített Bús Arcú Nénit  ( http://mohabacsi.uw.hu/drama_essze.htm ) ,aki Őrtorony újsággal a kezében szokott állni,missziózni az aluljáróban,és az utolsó előtti blog-bejegyzésemben írok Róla.  Sajnos,nem találtam ott.  Ahogy az egyik kedves Blogtárs, Kunmacho ajánlotta,szerettem volna Neki virágot adni.  Kétségtelen,hogy világnézetileg nem állunk "közös platformon",de tisztelek minden embert,aki a meggyőződéséért vállalja a közömbösséget,a népszerűtlenséget,és az elutasítást.  Könnyű drukkolni egy csapatnak,amely népszerű,és sokszor győz.  (Viszonylag) könnyű kampányolni egy népszerű ügy,vagy politikai társaság melett.   Remélem jól van a Néni,és egyszer találkozik majd a Jézus Krisztussal,akinek a kegyelmét nem kiérdemelni kell (nem is lehet!), - hanem egyszerűen  (f)elismerni,és elfogadni. Aki pedig hittel Krisztushoz jön,azt a Megváltó nem küldi el,hanem megőrzi őt,és örök életet ad neki!  János Evangéliuma 10.fejezet 27-28.: "Az én juhaim figyelnek a hangomra,és én ismerem őket,ők pedig követnek engem,és örök életet adok nekik,és soha semmiképpen nem pusztulnak el,és senki sem fogja kiragadni őket a kezemből ."- A Szentírás "Új Világ" Fordítása,-a Jehova tanúi egyház által használt Biblia.     Ha már Újpesten járok,megnéztem,mi  maradt a Tungsram Vákuumtechnikai Gépgyárból.  A nagy jövés-menés helyett csak néhány ember közlekedett a környéken,a Lachner György utcai kapun.  A  Fóti úti kapun még ennyit sem láttam....a leépülés csendje....?  Isten adjon erőt,és megoldást a vezetőknek,és a még ott dolgozóknak (volt dolgozóknak)!   Visszaemlékezem:  Nekem 15 év  után fájdalmas volt a távozás a felszámolt Csepeli Fémmű R.T.-ből....abban reménykedtem...talán egy rossz rémálom az egész...de Istennek hála,a sebek gyógyulnak.  Folytattam tovább az  utamat a haldokló gyártól  a megyeri úti Temetőbe.  Idén (2009) júniusban 29.-én volt  Barna Zoltán barátom temetése itt.  Szeretném elhelyezni sírjánál az emlékezés koszorúját.  Bent,a temetőben egy ismerős arcot pillantottam meg Bibliával a kezében. Egy 80 év körüli bácsi volt,aki időnként megjelent  a gyülekezetben.  Haja,jellegzetes ősz szakálla beszéde valahogy a régi bibliai prófétákat juttatta eszembe.   Sokat tudott beszélni,értelmesen,bátorítóan -de kevesen hallgatták meg.  Megszólított engem barátságosan,bár nem ismert meg.   Jó  volt látni,és hallani az ismeretlen Hittestvért,bár nem a legjobb időben sikerült.  Akkor döbbentem rá: ez a temető szinte "város a Városban", szinte tűt kell keresnem a "szénakazalban"!   De  ugyanakkor eszembe jutott korábbi Lelkipásztorom, Hegyi Bandi Bácsi tanítása is:  "Hamarabb adunk valakinek ezer forintot,mint időt  az életünkből!"     Beleborzongtam:  talán ez az utolsó találkozásom az idős hittestvérrel!  Amin én is meglepődtem: érdekel engem ez a testvér,nem volt fárasztó a beszélgetés!  Mert nem csak Ő beszélt,hanem kérdezett is-egy magányos öregembertől nagy dolog szerintem!   Ha csak fél órára is,de része lehettem az Életének!   Elbúcsúztunk,folytattam tovább utamat,és a sír-keresést.   Találtam egy régi sírfeliratot 1951-ből:  " A fizika mai törvénye szerint nem lehetetlen,hogy mint elektronok (az anyag végső részei) a kozmikus térben,és időben találkozni fogunk, de a fizikai folyamatról akkor már semmit sem tudnak a Voltak"    Ekkor még élt,és uralkodott Sztálin,és Rákosi Mátyás... világnézettől függetlenül,még a leg-ateistább emberben is ott dereng a gondolat: Nem lehet,hogy a halállal mindennek vége!   Láthattam Radics Béla, a méltán Gitárkirálynak nevezett Zenész síremlékét  ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Radics_B%C3%A9la )  Már sötétedett....elszomorított,hogy nem jártam sikerrel-pedig,ahogy később megtudtam: Közel jártam a célhoz!    Nem szerettem volna hazavinni a koszorút....gondolkodtam  : mit tegyek?  Végső gondolatomban arra jutottam: Keresek egy olyan sírt,amely nem régi,-tehát valószínűleg élnek az  elhunyt Hozzátartozói.  Mivel  nemrég volt Mindenszentek ünnepe,így a legtöbb síron volt virág,gyertya,koszorú.  Talán  a régieken (50-60 éveseken) nem volt....talán már a hozzátartozók sem élnek.  Egy 3 éves sírra tettem a koszorút....nem volt előtte akkor más-virág,gyertya,vagy koszorú.   Talán,ha viszály is volt az örökösök között,és kilátogatnak a temetőbe....talán az első lépést tudják megtenni a békülés felé-feltételezve (újra)  egymásról a jót!      http://www.gyertyagyujtas.hu/index.php/8747.kivalasztott

"Lóarcú néni vallása" -Mohácsi Zoltán esszéje

Kedves Olvasó! Találtam egy esszét,ami megragadta a figyelmemet,és megvallom "ország-világ-kybertér"  előtt:Tettszik!  Először megütköztem...ilyen címet adni egy alkotásnak....Aztán elolvastam egyszer-kétszer-többször....és egyre jobban átéreztem a jelenség fájdalmát,és arra a következtetésre jutottam: Mohácsi Zoltán nagyon jól megfogalmazta azt a fájdalmat,komorságot,ami egy olyan vallásos ember lelkét,tekintetét,"arcát üli meg", akinek nem tanították meg mit jelent az Isten Evangéliuma,az Atyai szeretet,és Krisztus kegyelme!  Hogy   Jehova -szeret,és elfogad....és nem kell ,nem lehet Isten kegyelmét  "kiérdemelni"!    2007-ben,másfél évig dolgoztam a Tungsram Vákuumtechnológiai Gépgyárban.   Ismerős a helyszín....talán futólag láthattam a nénit. Belémhasított a kérdés....hogy tudnák segíteni neki...?   Ha   elmondom,hogy valamikor sorstársa voltam,akkor megijed,és talán el is szalad!  Egy aktív  "hithű"  (Őrtorony-hű)  Jehova tanújának  egy kilépett,egykori   Jehova tanúval   szigorúan TILOS  szóba állni,-pláne  a  hit dolgairól.  Természetesen az Őrtorony Társulat vezetőinek  érdeke,hogy minél kevesebb Jehova tanúja találkozzon  az ÚR Jézus Krisztushoz megtért,Vele beszélőviszonyban álló ex-Tanúkkal,akik "végigmentek az alagúton",és  megtapasztalták:Van kiút, az "Őrtoronyból",és van élet a Jehova tanúi egyházon kívül  !  Kérlek benneteket,hogy imádkozzatok a megfáradt, Isten kegyelmét kereső  Jehova tanúiért,hogy megtalálják a Szabadítót,és a megfáradt,frusztált Arcok ráncai kisimuljanak,a  hajszolt  "Igáslovak"  megtalálják a Felüdülés Forrását!   Máté evangéliuma 11.fejezet 28.vers: "Jöjjetek hozzám mindnyájan,akik keményen fáradoztok és meg vagytok terhelve,és én felüdítelek benneteket." (A Szentírás Új Világ Fordítása- Jehova Tanúi által használt Biblia)   **  Kovács  Zsolt  ** 

      "   "Lóarcú néni vallása" **   Írta:Mohácsi Zoltán  ** Forrás:  http://mohabacsi.uw.hu/drama_essze.htm

Minden reggel az Újpest-Központnál szállok le a metróról, és jobbára a központban levő szupermarketben vásárolok magamnak napi falatokat. Ahogy kifordulok a metróból, szinte kivétel nélkül, minden reggel látok egy nénit. Magas, egyenes gerincű hölgy, hosszúkás, kicsit lószerű arccal, s lószerű arcán valami hidegrázós közömbösséggel ácsorog a telefonfülkék mellett, miközben kezében rendületlenül egy Őrtorony magazint szorongat. A mai reggel kivételével még soha nem láttam, hogy bárkivel is beszélgetett volna.

Áll a néni a hajnali forgatagban, tiszteltre méltó kitartással, és kezében tartva árulja a vallását.    Arca közömbössége fájón ellene mond a magazinban taláható hurráoptimista, szocreál Újjá Teremtett Föld örömnek. Közömbösség, szigorúság komorlik az arcáról. Minden reggel ott áll, minden reggel végzi az Istentől hite szerint kapott munkáját. Becsületesen, kitartással áll ott, hogy jól fessen a gyülekezeti vénnek ledott statisztika, s hogy megmutathassa Jehovának: "Ennyit és ennyit dolgoztam érted, látod, Kecskék Ura?"

Áll a Lóarcú néni az Őrtorony-nyal, és csak áll, csak áll, csak áll némán. Bizonyára arra vár, hogy rohanja le végre valaki: "Jehova Tanúja akarok lenni, mondja el a jó hírt, avasson be a Szentháromság tanának tarthatatlan sületlenségébe, az elhallgatott Jahve név titkaiba és hogy csak betű szerint 144 000 ezer embernek kell újjászületnie!" Áll a néni. Missziózik. Kérlelhetetlen arcával, újságjával.

Ráz a hideg a nénitől. Tán nem tehet az arckifejezéséről, bár úgy gondolom, ami bennünk van, ami lelkünkből meghatároz, az ott lesz az arcunkon is. Ha neki az van a lelkében, ami az arcán... Ajjaj!

Nem lenne jobb, ha kincstárian mosolyogna, az sem (ennek is meg van a megfelelő keresztény csoportja!). Az kellene, hogy önmaga legyen, én pedig ne legyek megmissziózandó alany, hanem én magam. Mármint az ő számára. Ezért soha nem fogok odamenni a nénihez. Isten ments'! Dehogy fogok! Mit könnyítgessek neki? De elkerülöm azt is, hogy megszólítson. Elkerülöm, mert az arcán akarnám látni, azt, amit hisz! De tudom, soha nem fogom ott látni. A néni vallásos, az biztos. A hitéről inkább semmit. Nem is tisztem, meg jogom sem.

De azt tudom: így semmiképpen nem akarnék vallásos lenni! Mert a vallás senkinek nem kell manapság. A kell-ek sem. Az embereknek az emberek kellenek, s szép lassan már azok sem. De a magánytól irtóznak. A párostól is, a csoportostól is. S Lóarcú néni, ahogy ott áll, azt sugallja fene nagy szigorral, árújában nincs más, csak tanok, eszmék, nagy, jövőben bízó ragaszkodások. Adok-kapok alapon, hoci-nesze Pokol-Menny mérkőzés, ahol ő már egészen biztosan jó helyen áll. Hiszen kezében ott az újság, tudja, hogy akiket néz, elkárhoznak, és azt is, ő már jó helyen van. Ott, Újpest-Központban, a metró-kijárat mellett.