Creato da kovacs.zsolt il 10/09/2009
Gondolatok,írások amelyek engem foglakoztatnak.Ha van Kérdésed,nyugodtan Keress meg! Email:segitsegjehovatanuinak@index.hu
|
Area personale
Tag
Cerca in questo Blog
Menu
Ultimi commenti
Chi puň scrivere sul blog
« "Lóarcú néni vallása" -M... | "500" » |
*** Egy borongós napom-2009 november 9. Írta:Kovács "Zsotza" Zsolt *** Mindig csodáltam azokat a Bloggereket, (és Bloggerinákat),akik személyes témájú írásokat tesznek fel Blogjaikba,és van elég bizalmuk-önbizalmuk ezt ország-Világ-Kybertér elé tárni. Én ezen a téren nem voltam/vagyok otthon....elvégre ki a túrót érdekelne,hogy egy Kovács Zsolt néven a Világra született Homo sapiensnek milyen napja volt,mit evett,szeretik-e vagy utálják,satöbbi..:--)) Mégis,tennék egy kirándulást a blogolás eme műfajába. Halásztelken lakom,Szigetszentmiklóson dolgozom-kerékpárral szoktam közlekedni elsősorban,így a tömegközlekedést ritkán veszem igénybe. Már régóta terveztem,hogy elmegyek Újpestre,hogy Barna Zoltán ( http://exjt.hu ) barátom,és hittestvérem sírját meglátogassam koszorúval. Mivel más ügyintézésem is akadt,így gondoltam: Egy napon végzek el mindent. Ez a nap volt 2009 november 9-e. Amikor megérkeztem az Újpest-Központ aluljáróba, kerestem az esszében megörökített Bús Arcú Nénit ( http://mohabacsi.uw.hu/drama_essze.htm ) ,aki Őrtorony újsággal a kezében szokott állni,missziózni az aluljáróban,és az utolsó előtti blog-bejegyzésemben írok Róla. Sajnos,nem találtam ott. Ahogy az egyik kedves Blogtárs, Kunmacho ajánlotta,szerettem volna Neki virágot adni. Kétségtelen,hogy világnézetileg nem állunk "közös platformon",de tisztelek minden embert,aki a meggyőződéséért vállalja a közömbösséget,a népszerűtlenséget,és az elutasítást. Könnyű drukkolni egy csapatnak,amely népszerű,és sokszor győz. (Viszonylag) könnyű kampányolni egy népszerű ügy,vagy politikai társaság melett. Remélem jól van a Néni,és egyszer találkozik majd a Jézus Krisztussal,akinek a kegyelmét nem kiérdemelni kell (nem is lehet!), - hanem egyszerűen (f)elismerni,és elfogadni. Aki pedig hittel Krisztushoz jön,azt a Megváltó nem küldi el,hanem megőrzi őt,és örök életet ad neki! János Evangéliuma 10.fejezet 27-28.: "Az én juhaim figyelnek a hangomra,és én ismerem őket,ők pedig követnek engem,és örök életet adok nekik,és soha semmiképpen nem pusztulnak el,és senki sem fogja kiragadni őket a kezemből ."- A Szentírás "Új Világ" Fordítása,-a Jehova tanúi egyház által használt Biblia. Ha már Újpesten járok,megnéztem,mi maradt a Tungsram Vákuumtechnikai Gépgyárból. A nagy jövés-menés helyett csak néhány ember közlekedett a környéken,a Lachner György utcai kapun. A Fóti úti kapun még ennyit sem láttam....a leépülés csendje....? Isten adjon erőt,és megoldást a vezetőknek,és a még ott dolgozóknak (volt dolgozóknak)! Visszaemlékezem: Nekem 15 év után fájdalmas volt a távozás a felszámolt Csepeli Fémmű R.T.-ből....abban reménykedtem...talán egy rossz rémálom az egész...de Istennek hála,a sebek gyógyulnak. Folytattam tovább az utamat a haldokló gyártól a megyeri úti Temetőbe. Idén (2009) júniusban 29.-én volt Barna Zoltán barátom temetése itt. Szeretném elhelyezni sírjánál az emlékezés koszorúját. Bent,a temetőben egy ismerős arcot pillantottam meg Bibliával a kezében. Egy 80 év körüli bácsi volt,aki időnként megjelent a gyülekezetben. Haja,jellegzetes ősz szakálla beszéde valahogy a régi bibliai prófétákat juttatta eszembe. Sokat tudott beszélni,értelmesen,bátorítóan -de kevesen hallgatták meg. Megszólított engem barátságosan,bár nem ismert meg. Jó volt látni,és hallani az ismeretlen Hittestvért,bár nem a legjobb időben sikerült. Akkor döbbentem rá: ez a temető szinte "város a Városban", szinte tűt kell keresnem a "szénakazalban"! De ugyanakkor eszembe jutott korábbi Lelkipásztorom, Hegyi Bandi Bácsi tanítása is: "Hamarabb adunk valakinek ezer forintot,mint időt az életünkből!" Beleborzongtam: talán ez az utolsó találkozásom az idős hittestvérrel! Amin én is meglepődtem: érdekel engem ez a testvér,nem volt fárasztó a beszélgetés! Mert nem csak Ő beszélt,hanem kérdezett is-egy magányos öregembertől nagy dolog szerintem! Ha csak fél órára is,de része lehettem az Életének! Elbúcsúztunk,folytattam tovább utamat,és a sír-keresést. Találtam egy régi sírfeliratot 1951-ből: " A fizika mai törvénye szerint nem lehetetlen,hogy mint elektronok (az anyag végső részei) a kozmikus térben,és időben találkozni fogunk, de a fizikai folyamatról akkor már semmit sem tudnak a Voltak" Ekkor még élt,és uralkodott Sztálin,és Rákosi Mátyás... világnézettől függetlenül,még a leg-ateistább emberben is ott dereng a gondolat: Nem lehet,hogy a halállal mindennek vége! Láthattam Radics Béla, a méltán Gitárkirálynak nevezett Zenész síremlékét ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Radics_B%C3%A9la ) Már sötétedett....elszomorított,hogy nem jártam sikerrel-pedig,ahogy később megtudtam: Közel jártam a célhoz! Nem szerettem volna hazavinni a koszorút....gondolkodtam : mit tegyek? Végső gondolatomban arra jutottam: Keresek egy olyan sírt,amely nem régi,-tehát valószínűleg élnek az elhunyt Hozzátartozói. Mivel nemrég volt Mindenszentek ünnepe,így a legtöbb síron volt virág,gyertya,koszorú. Talán a régieken (50-60 éveseken) nem volt....talán már a hozzátartozók sem élnek. Egy 3 éves sírra tettem a koszorút....nem volt előtte akkor más-virág,gyertya,vagy koszorú. Talán,ha viszály is volt az örökösök között,és kilátogatnak a temetőbe....talán az első lépést tudják megtenni a békülés felé-feltételezve (újra) egymásról a jót! http://www.gyertyagyujtas.hu/index.php/8747.kivalasztott
Condividi e segnala - permalink - Segnala abuso |
https://blog.libero.it/netnaplom/trackback.php?msg=7985508
I blog che hanno inviato un Trackback a questo messaggio:
Nessun Trackback
Inviato da: barcalio
il 18/10/2009 alle 11:31