Hiányzol. Az életemből, az ágyamból, a vonuló felhők futásából, az ébredő nap első sugaraiból. Hiányzol a tárgyakból, amelyeket megérintek, hiányzik a tükrömből az arcod, a csészéből a teád, a mosolyod, az ölelésed, hiányzanak messze lóduló terveid. Nem vagy mellettem: kattognak a vonat kerekei, hi-ány-zol, hi-ány-zol. Valamikor így voltam én is - szólal meg a telefon.Nehéz…
Ha benézel a szívembe, Ha halkan súgsz a lelkembe, Én arcodhoz hajolok, Megérzem az illatod, Szétárad az erekben, Lüktet majd a véremben, Akkor ott leszel magamban, Nem is szólunk már szavakban, Hallak téged hangtalan. Látlak, ha a szemem csukva van. Bent maradok veled, Többé nem eresztelek!
vágyom rád... vágyom az ölelésedre vágyom a forró égető szerelmedre az ajkam csak úgy ég a vágytól az édes tüzes mámoros csókodtól gyere! és érints meg... hogy érezzem a számon a csókodat azt az édes bársonyt úgy kívánom kívánom az ölelésed a simogatásod amikor megérzem a bőröd édes illatát s érzem a tested feszülő…